28.02-02.03. 2025.
Budapest Sportaréna
Mára mindannyian tudjuk, hogy a fenntarthatóság nem a műanyag palackok szelektív gyűjtésénél kezdődik, és nem is ott ér véget. Bár a téma népszerűségének köszönhetően folyamatosan napirenden van, a tippek, trükkök, tanácsok legtöbbször a hétköznapi konyhai folyamatokra fókuszálnak, pedig a kezdetektől fogva érdemes szem előtt tartanunk ezt a követelményt. Hogyan lehet fenntartható konyhát tervezni? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Milyen jó gyakorlatokat látunk világszerte, melyekből érdemes inspirálódni? Papp Linda, a CasaLinda Stúdió alapító tervezőjének hiánypótló tanulmánycikkéből kiderül!
A fenntarthatóságot több szempont összessége adja ki, de alapvető, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma mindannak, amit a konyhába beépítünk, ott használunk.
Fontos, hogy a konyhai fenntarthatóság két külön szegmensben tárgyalandó: a konyha fenntartható módon történő építészeti/belsőépítészeti kialakítása, illetve a konyhában zajló folyamatok (mint pl. főzés, étkezés) fenntarthatósága. Jelen írás az előbbi szempontrendszereit hivatott összeszedni, a teljesség igénye nélkül.
Ahhoz, hogy fenntarthatóan alakítsunk ki egy konyhát, már a konyha tervezését is ezzel a szemlélettel kell végezni. Minden lakás fajlagosan legdrágább helyisége a konyha, ami ráadásul – az esetek túlnyomó többségében – az ingatlan beépített tartozéka is egyben, tehát azon felül, hogy saját életünket szolgálja, az ingatlanunk értékét is meghatározza. Gondoljunk csak bele: ha egy új lakásingatlant vásárolunk, a konyha és a fürdőszoba azok a helyiségek, amiket biztos, hogy alaposan megvizsgálunk, hiszen azok állapota, minősége és esztétikája döntő jelentőséggel bír a vételárat és egyáltalán a vásárlási szándékot illetően. Ha a konyha ósdi, elhasznált vagy rosszul van kialakítva, annak cseréje amellett, hogy milliós tétel, idő- és energiaigényes, továbbá a bontásból keletkező hulladék tovább terheli a környezetet.
Felmerülhet, hogy a gazdaságot lassító folyamat, tehát hogy kevesebbet vásárlunk, - a kapitalista szempontrendszer szerint - károsan hatna a piaci szektorra, viszont a fenntartható konyhák – általánosságban - drágábbak, mint gyorsan cserélendő társaik, így ez a tendencia a piacra szűrő hatást gyakorolna, tehát kikopnának az olcsó és rossz minőséget kínáló szereplők, cserébe megerősödnének a minőségi termékeket kínáló cégek. Lassulna a vásárlási folyamat, cserébe újra megjelenhetnének a szervizek és a karbantartó cégek. Ne felejtsük, a fő cél a szénmonoxid-kibocsátásunk és a hulladék mennyiségének mielőbbi és drasztikus csökkentése!
Belátható, hogy közös érdekünk, hogy konyháinkat a lehető leginkább fenntartható módon, azaz minél hosszabb távon és jól működően alakítsuk ki. Szerencsés esetben már az építészeti tervezéskor is érvényesülnek a fenntarthatóság szempontjai és a konyha olyan helyre kerül, ahol megfelelő mennyiségű természetes fényt kap, biztosított a természetes szellőzés és hűs kamra segíti a tárolást. Ezt követően jönnek a belsőépítészeti szempontok, melyek az alábbiak.
Időtálló design – tartósság és javíthatóság
A design a műszaki megoldások, a funkcionalitás és az esztétikum összessége. A konyhában az alábbi műszaki kérdések merülnek fel:
Konyhai funkcionalitás:
Konyhai esztétika
Nagyanyáink szerint ha valami jó nehéz volt, akkor abban bizony volt anyag.
Leszámítva a pazarló megoldásokat, ez az állítás ma is megállja a helyét. A kőből, fából, kerámiából, üvegből, fémből készült elemek rögzítése ugyan komolyabb odafigyelést igényel, mint a műanyag vagy papír utánzatoké, ellenben sokszoros az élettartamuk. A valódi és tömör anyagok kopást követően is szépek, míg az olcsóbb laminátumok akár egy kisebb sérülést követően is teljes felületen cserélendők, hiszen pl. elveszítik a vízálló képességüket.
Konyhai eszközeink megválasztásánál is részesítsük előnyben a kerámia, porcelán, üveg, fém, fa tárgyakat, és csak azokat válasszuk műanyagból, amelyeknél a műanyag tulajdonságának köszönhető a kiváló használhatóság (pl. rugalmas gumi, hajlékony szilikon, tágulást tűrő jégkockatartó, stb.).
Az, hogy valami kevés energiát fogyaszt, nem jelenti azt, hogy energiahatékony, mivel lehet, hogy nem lehet vele hatékonyan munkát végezni, hiszen gyenge a teljesítménye. Az energiahatékonyság lényege, hogy a gép úgy van kalibrálva, hogy kevés energia felhasználásával, nagy teljesítményt tud nyújtani.
A legkevesebb hulladék abból keletkezik, amit nem veszünk meg. Ha muszáj venni valamit, akkor olyat vegyünk, amit sokáig használunk, majd az élettartam lejártakor az anyag vissza tud kerülni a természetbe károkozás nélkül, tehát könnyen lebomlik.
A műanyag nem az ördög maga, de minimalizálni kell a jelenlétét a legszükségesebbre. Elbontott konyháinkat, akárcsak az organikus háztartási hulladékainkat, amennyiben az természetes anyagból készült, szállítsuk olyan gyűjtőhelyre, ahol le tud bomlani, vagy biztonságosan el tudják égetni. Ha van lehetőségünk, alakítsunk ki kültéri komposztálót, vagy használjunk beltéri komposztáló edényeket.
Amit csak lehet, használjunk lehetőleg minél többször. Ha eléri az élettartama végét, egy feldolgozást követően lehessen belőle új terméket készíteni. A ciklikusság elve, hogy ha egy anyag bekerül a köforgásba, akkor minél tovább tartsuk ott, mielőtt kikerül a használatból és visszakerül a természetbe (és évszázadokig a szemétdombon marad).
Ne csak anyagok, hanem tárgyak újrahasznosításában is gondolkodjunk, pl. egy régi szekrény akár egy új, vagány tároló funkciót kaphat a konyhában.
Nem a stílus a lényeg, bár nem elhanyagolható. Sokféle stílusban elképzelhető, gondoljunk csak egy régi kúria klasszikus konyhájára, ami ma is megállja a helyét. Mára megváltoztak a konyha kinézetével kapcsolatos elvárások, hiszen egyre inkább a szobaszerű és sokszor a szoba szerves részévé vált. A lényeg, hogy jól átgondolt és letisztult formavezetésű legyen, tehát a szemnek pihentető legyen a megjelenése, akármilyen stílusban is készül.
Mindennek a kulcsa a minőségi és természetes anyaghasználat és a már feljebb említett tervezési szempontok.
Prioritási sorrendben az alábbiak szerint válasszunk:
Itt leginkább a konyhai folyamatok eszközeinél lenne fontos visszatérni a régi jó anyagokhoz, mint a többször használt üveg- és kerámia edények, a visszaváltható- és újratölthető üveg vagy fém edények.
A belsőépítészeti kialakításnál a bútorok és burkolatok tekintetében is már számos lehetőség kínálkozik, és meg több, ami még előttünk áll, de íme néhány példa:
Beltéri komposztáló, víztisztítóval ellátott és víztakarékos csaptelep (akár szénsavpatronnal kiegészítve), többfunkciós kisméretű és energiahatékony robotgép, LED vagy energiatakarékos izzók, stb.
Minél hosszabb garanciális időt nyújtó márkák, termékek, hiszen a hosszú garanciális idő hosszú, minőségi használhatóságot feltételez, ami pedig az eszköz végső hulladékká válását tolja ki az időben.
Attól függően, hogy ki mennyi időt szeretne vagy tud rászánni a saját konyhájának a tervezésére, el lehet boldogulni egyedül is, de szerencsére számos segítséget tudunk már igénybe venni.
A konyhai gépek gyártói jól értelmezhető, egységes jelrendszert alkalmaznak, ami mindenki számára ismerős, hiszen a környezettudatossági szempontból egységesített energiacímkék minden gépen ott vannak. Ha valaki bizonytalan vagy inkább szakértőre bízná azt a nagy feladatot, úgy merjen segítséget kérni, kérjen tanácsot és terveztesse meg szakemberekkel a konyháját, akár egy független belsőépítésszel vagy lakberendezővel, akár egy konyhastúdióval.
Aki pedig a döntés vagy az építkezés előtt áll, nagyszerű lehetőség az inspirálódás akár online, akár személyesen, a lényeg, hogy gyűjtsön minél több információt, pl. remek alkalom erre az évente megrendezésre kerülő Konyhakiállítás.
Csatlakozz hozzánk március 3-5. között a Budapest Arénában! Szerezd be kedvezményes belépődet itt, regisztrálj ingyenes konyhatervezési tanácsadásra ezen a linken, és csatlakozz hozzánk Facebook és Instagram oldalainkon!